2012. október 23., kedd

Beérkezett alkotások - "a zsűri nagyon nehéz helyzetben van...."


Nem győzzük kapkodni a fejünket! Van, aki saját fényképét "karousította" (haha, ez milyen szó?), van, aki egy korábbi utazás emlékét élte újra az idézeteket olvasva.

Gyönyörű alkotások születtek, és aminek különösen örülünk, hogy van, aki digitális technikával és olyan is, aki hagyományos módon, ragasztóval és nyomdával nevezett.

Köszönjük, köszönjük a csodálatos alkotásokat!






























Művészeti kihívás

A regény egyik legfőbb eleme az ismerős mitológiai toposzok egészen újszerű és határtalan fantáziáról tanúskodó összevegyítése izgalmas és érzelmes egésszé. A Kiadó meglátása szerint ebben hasonlít a scrapbook-alkotásokra, amelyek létrehozásakor egyetlen képből kiindulva, hétköznapi, egyszerű elemek hozzáadásával egy összetettebb, nemegyszer mélyebb üzenetet hordozó alkotás születik."  Ezért született meg az ötlet, hogy a könyvpiacon úttörő módon kiírunk egy scrapbook művészeti versenyt, melyhez az inspirációt ennek a könyvnek a történeti- és látványvilága szolgáltathatná. - Földes László, Kossuth Kiadó


"Nagy örömmel fogadtam el a Kossuth Kiadó megkeresését, hogy együtt tegyük lehetővé a Scrapbook.hu látogatói számára, hogy kipróbálhassák magukat ezen a különleges alkotós versenyen. Egy scrapbook oldalban egy olvasmányélmény ugyanúgy megjeleníthető, mint bármely életesemény. Ugyanakkor az absztrakt fogalmakat vagy csak a fantáziánkban létező dolgokat ugyanúgy megjeleníthetjük és a különböző, bennünket ért hatásokra ugyanúgy reflektálhatunk egy scrapbook technikával elkészített alkotással. A direkt vagy indirekt érzések, gondolatok kifejezésére is tökéletes egy ilyen kihívás." - Budaházi Brigitta, Scrapbook.hu


Feladatkiírás
 
Készíts olyan digitális vagy hagyományos scrapbook oldalt, amely a Füst és csont leánya c. könyv látványvilága, történetének fonala, valamely szereplője vagy egy emlékezetes idézete inspirált. A kihíváson való részvételnek nem feltétele, hogy elolvasd a könyvet. Ugyanakkor mivel a scrapbook maga az alkotó által átélt életélmények kreatív önkifejezésének eszköze, oldaladat olvasmányélményed alapján is összeállíthatod. Bármely technikát, hozzávalót, képi világot, stílust alkalmazhatsz a digitális scrapbook és a hagyományos scrapbook tárházát tekintve. Hiszen a célunk kettős: a scrapbook valamint a Füst és csont leánya c. könyv népszerűsítése a nagyközönség számára. Egyetlen kikötésünk van, művedből derüljön ki, hogy az alkotás egyértelműen kapcsolódik a Füst és csont leánya c. regényhez.


.................................................................................................................................................................................

A Füst és csont leánya scrapbook kihívás részleteit a Scrapbook.hu oldalon olvashatjátok.


2012. október 7., vasárnap

Robert Pobi - Vérember

Uhhh. Ez volt az első gondolat, mikor megláttam a borítót. Ebben minden benne volt: felkészültem a rettegésre, a szörnyűségre, a félelemre - és ezzel együtt az unalomra. Nem nekem való ez, nem szeretem az ilyen könyveket.

És igazam lett... aztán mégsem. Feszengtem az első oldalaknál. Folyton a borítót néztem, és azon gondolkodtam, hogy nem vagyok már 16 éves tini, hogy élvezzek egy ilyen könyvet. Le is tettem, nekiláttam a Mentőcsónaknak.

De csak nem hagyott nyugodni az a nyomorult könyv. Éjjel, kislámpa mellett, minden neszre megremegve, és közben mindig a "most már tényleg ez az utolsó fejezet", de aztán újabb és újabb oldalakon siklottam át pillanatok alatt.

Hogy mondjam el, milyen, anélkül, hogy ne lenne spoiler és ne lenne közhelykavalkád? Letehetetlen? Az. Sodró. Lendületes. Könnyen olvasható, Robert Pobi remekül ír - nem divatos a stílusa, nem szaggatott, nem erőlködik. Durva, nyers, könyörtelen, ugyanakkor lendületes, intelligens...
Ha film lenne, az a film lenne, amit utána újra és újra látni akarsz. Kukoricával, takaróba bújva, csak hogy mégegyszer megnézd ezt vagy azt a jelenetet: a jelenetek többsége ugyanis nem öldöklős. Szép helyszín, izgalmas főhős, összetett karakterek, bonyolult viszonyok. Kettősség mindenhol: nem makulátlan a szuperzsaru és nem is teljesen ördög, akit annak hiszünk.
Ha már itt tartunk, legalább 10-szer hittem azt, hogy hohohohóóó, Robikám, tényleg azt hiszed, ennyire nem látok át a szitán? Olyan egyértelmű, hogy ő lesz a gyilkos, hogy ő a rossz fiú, ugyanakkor néhány dolog iszonyatosan bosszantott. Logikátlan. Nem is értem. Próbáltam leleplezni az írót, a titkot, a gyilkost, nyomoztam és kutakodtam, visszalapoztam és kerestem a puzzle hiányzó darabjait.

A végén összeállt. Tripla csavar, a torkomban gombóc, és most nekiállok újra elolvasni: brilliáns. Minden részlete, minden szála gondosan megrajzolt, elvarrott, élvezhető.

Még azoknak is, akik nem kedvelik ezt a műfajt. Egyértelműen az utóbbi időszak legnagyobb meglepetése számomra.