2013. április 30., kedd

Benyó parmezános-rozmaringos keksze

A Könyvfesztiválon kóstoltuk, eszméletlen finom volt! Remek társa volt a Cezar pincészet borainak, de minden bizonnyal önmagában is remek, úgyhogy elkunyeráltuk a receptet. 




Benyó nemcsak a receptet küldte át, hanem remek fázisfotókat is, így magabiztosan vághat neki a sütésnek az is, aki eddig talán nem mert nekiállni.

Na lássuk a hozzávalókat:


200 g liszt
120 g vaj
csipet só
1 tk sütőpor
80-90 gr parmezán
1 tojás sárgája
3-4 szál rozmaring
0,5 dl víz


... és akkor a hogyan:



A lisztet, a sütőport, a reszelt parmezánnal és a sóval elkeverjük. Hozzá adjuk a hideg vajat és elmorzsoljuk a lisztes keverékkel. (Mintha linzert készítenénk) Hozzá adjuk a felaprított friss rozmaringot, majd ha már jó morzsás a tojássárgát is. Liszttől és a parmezántól is függ, de kb 0,5 dl vizet is adunk hozzá. Nem szabad túl lágyítani a tésztát.
A tésztát hengerré formázzuk, fóliába csomagoljuk, majd betesszük a hűtőbe minimum 1 órára. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A hengerből kis korongokat vágunk, és 8 perc alatt megsütjük.



2013. április 16., kedd

Minikötések




Ők:


"Álmodtam egy fonalboltot magamnak... egy fonalboltot, ahol a csodálatos, pihe-puha fonalak a szivárvány minden színében tobzódnak, ahol megfizethetőek az árak, kedvesek és segítőkészek az eladók, kellemes a légkör, ahol egy kényelmes fotelben lapozgathatok kötésmintákkal teli magazinokat, hogy inspirációt nyerjek, miközben egy kávét vagy teát kortyolgatok... Aztán úgy döntöttem, hogy meg is valósítom álmaim fonalboltját. Ennek első lépéseként jött létre ez a fonal webshop, aminek a célja egyszerű: prémium minőségű fonalakat árusítani elérhető árakon."



.........................

Mi:



A könyv olyan apró kötött holmik, tárgyak gyűjteménye, amelyeket bárki fél óra alatt el tud készíteni. A vidám és ötletes tárgyak azonnali sikerélményt jelentenek, és ajándéknak is kiválóak.
Ízelítőül néhány közülük:
- Hasznos apróságok – telefontok, tolltartó, edényfogó…
- Kiegészítők – kulcstartó, csuklódísz, karkötő…
- Bohóságok – kávésbögre-melegítő, alma tűpárna, szíves illatpárna…
- Sapkák és fejrevalók – pomponos sapka, fülmelegítő leveles hajpánt…
- Kicsiknek – tipegők, kesztyűk, ujjbábok…

.....................


Együtt: 

Játékra invitáltuk az olvasókat, és kértük, hogy küldjék el Barka fonallal készült mini-alkotásaikat. Rekord mennyiségű pályamunka született (325 db), az alkotások a Barka fonal FB oldalán lévő albumban megtekinthetők. Három szerencsés nyertes Barka ajándékcsomaggal és egy-egy Minikötések 30 perc alatt könyvvel lett gazdagabb:

Gulyás Rita

Kozsdiné Gina

Papné Faragó Sára



ezúton is szívből gratulálunk!

.........................



Kedvet kaptatok egy kis kötögetéshez? Kértünk egy kis segítséget a Lányoktól, hogy melyik apró, kedves kis tárgyhoz melyik fonalat érdemes beszerezni:

az EPERSAPKÁHOZ a Mosó Masa fonalat,

a KULCSTARTÓKHOZ a Gilicét,

a MADARAS FÜZÉRHEZ a Bóbitát ajánlották.


Csatlakozzatok facebook oldalukhoz, kedves, közvetlen, remek társaság:)


2013. április 8., hétfő

Süssünk, süssünk!

Krémeset, édeset, gyümölcsöset. Vidám színűt, üdét, meleg-csalogatót. Az első rész már a hírlapárusoknál!


"Vaníliás kosárka
Étcsokoládés puding
Mediterrán lepény
Német mézes sütemény
Macaron
Rozmaringos-kakukkfüves lepény
Dendi-torta
St. Honoré-torta..."







2013. április 4., csütörtök

Sweet Lovender Varga Gábor könyvéről...







A múlt héten a Kossuth Kiadói Csoportnak sütöttünk Benyó Sütijével egy írói találkozóra. Szerencsére a sütiknek kellően nagy sikere volt, így aztán boldogan nyaláboltuk fel azt a nagy köteg könyvet, amivel a Kiadó megajándékozott minket. Mondanom sem kell, a zöme sütis könyv volt. 
Hazaérve bevackoltam a kanapéra, elővettem az irodából már jól ismert kis színes jelölő cetliket, felütöttem Varga Gábor Desszert szerelem c. könyvét és minden érdekességnél bőszen cetlizgettem. 
Így aztán, amikor Melinda barátnőm előállt azzal, hogy süssek neki hétvégére valami finom gyümölcsöset, ő meg fotózgatná, nem is keresgéltem tovább, kinéztem három receptet és elmentem bevásárolni.
A választásom az alábbiakra esett: maccha teás sajttorta, körtés-kék sajtos crumble és csokiszuflé (mert 47 nap édességmentes böjt után legszívesebben abban is fürödtem volna). Az első azért tetszett meg nagyon, mert gyönyörű édesség, izgalmas a színvilága, és kíváncsi voltam, hogy milyen íze lesz a teától, a második meg kísértetiesen emlékeztet engem a kedvenc ételemre (körtés-márványsajtos csirkemell), szóval kérdés sem volt, hogy ezekkel fogok kezdeni. 
Mivel a könyv nagyon részletesen, képekkel illusztrálva mutatja meg lépésről lépésre, hogy mit hogyan kell a desszerteket elkészíteni, így bátran ajánlom azoknak is, akik úgy félnek a sütéstől, mint én a kerékcserétől. Már most megígérem, nem lesz semmi gond. Gábor mindenben fogja majd a kezeteket és a receptek tényleg egyszerűek, én a két sütit dobtam össze max. 50 perc alatt (a sajttortát előző nap készítettem el, mivel pihennie kellett egy éjszakát).
A desszertek nem okoztak csalódást, bár nyilván variálgattam valamit (a sajttortába liofilizált epret tettem, a csokiszufléba pedig egy szem meglepi málnát, a körtés-márványsajtos crumble-ből pedig nem sajnáltam a sajtot), de a 'stáb' boldog hümmögése az asztalnál azt hiszem elég bizonyíték volt arra, hogy a receptek jók, én ügyes vagyok, ők meg hálásak! 
És mivel még van jó pár olyan recept a könyvben, amit szeretnék kipróbálni, ezért hamarosan jön a folytatás! A könyvet pedig szeretettel ajánlom akár ajándékba, akár otthonra is:)





2013. április 2., kedd

Kezdő regényíró sikert keres - Kocsis Noémi összefoglalója a találkozóról


Az elsőkönyves töritanár (avagy mit tegyünk, ha van egy évek óta a fiókban heverő kéziratunk?)

A héten elsőkönyveseknek szóló programot tartottak a Kossuth Kiadói Csoport munkatársai a kiadó Örkény István könyvesházában Budapesten. A "Megírtam az első könyvem" programban Gráczer László, alias G.L.Thompson állta a kíváncsi tekinteteket - a KK és a Microsoft Magyarország 2011 szeptemberében kiírt, e-könyv írói regénypályázatának második díjasa az idei Könvvfesztiválra megjelenő Germánia című könyve ürügyén ült a pamlagra, mellette szerkesztője, Hollósi Nikolett. Az új világ fővárosa alcímet viselő regény alternatív történelmi sztori az 1950-es évek Berlinjéről - arról a városról, ahol a történelemtanár foglalkozású szerző egyébként sohasem járt...

- A legtöbb ember, akinek vannak önálló gondolatai és gördülékenyen ír, sok esetben nem tudja, hogyan fogjon hozzá a kézirata továbbadásához - mondta elöljáróban Klemens Ágnes, a bloggerklub háziasszonya. - Kiben bízzon meg a kezdő író? Kinek küldje el egy kiadónál a munkáját? - következtek a fontos kérdések, mire a közönség láthatóan szagot fogott vadászkutyaként kezdett fülelni...

G.L.:- Próbálkoztam már előtte is írással és gyerekkoromban persze sokat olvastam. A Germániát elkezdtem írni és hamar meglettel 300 oldallal és még közel sem láttam a végét...

Tényleg: hogyan is állunk a terjedelemmel? Mennyire az elégséges minimum és hol legyen a határ? Tipikus kezdő probléma...
- Szerkesztőként úgy gondolom, bármilyen terjedelem befogadható - magyarázta Hollósi Nikolett. Ahogy egy hídhoz is rengeteg, kisebb-nagyobb kő, elem kell, hogy feszes lehessen a szerkezet, úgy egy regénynél is szükség van erre. Ám az igaz, hogy az emberek "felgyorsult" terjedelemre vágynak - a kiadónak is könnyebb dolga van a befogadható terjedelmű könyvekkel.

A "Kinek mutassuk meg a kéziratot?"kérdésre is választ adott a szerkesztő:
- Sokan a szeretteiknek, családtagjaiknak mutatják meg először, akik nem mindig igazán kritikusok, kíméletből... Azt hiszem, a kezdő szerző első valódi kritikusa a szerkesztő lesz.

De hogy került képbe G.L.Thompson a Kossuthnál?
- Tíz éve kezdtem írogatni. Eleinte igen nehéz volt kiadót keresgélni. Belefutottam én is olyanba, hogy se lektorálást, se igazi gondozást nem adtak volna, viszont szép pénzt akartak kérni. Egy ideig inkább novellákat írtam, de az sem kellett igazán, így pár évre abba is hagytam az írást. A Germánia ötlet-szinten már régtől megvolt a fejemben, de nem írtam le. Úgy voltam vele, minek, hiszen úgysem adják ki. Mígnem rá nem bukkantam egy irodalmi pályázatokat gyűjtő oldalon a Kossuth pályázatára. Akkor aztán volt 4 hónapom, hogy meglegyek vele...

-Bejött kb. 170 pályamunka és a kétharmadáról azonnal tudta az ember, hogy szerzőik még egyszerűen nem állnak készen arra, hogy megjelenjen a könyvük -mondja Földes László, az e-könyvkiadásért felelős vezető. - Nincs stílusa a könyvüknek, nincsenek karakterek, nincs szerkezet.

No de mi az a téma, ami megfogja a szerkesztőt? Miről írjunk, hogy egyáltalán foglalkozzanak velünk?

H.N.: - Szerkezetileg, technikailag nézem a kéziratokat, nem az a lényeg, hogy nekem mi tetszik, vagy mi nem. És persze figyeljük a trendeket is. Összességében azt kell mondjam, nagyon tudatosan kell írni. A regényünk szereplői nem mi vagyunk! Más a jellemük, más a szókincsük -fel kell építenünk őket! Mondok egy példát: dolgoztam most egy thrilleren, amely nem igazán szépirodalom, de szerző olyannyira tisztában volt vele, hova mit kell helyezni, miért kell ide, vagy oda egy mondat, hogy a végeredmény egészen zseniális. Jó trükk, ha a kedvenc könyveinkből kivesézzük a legjobb részleteket. Vizsgáljuk meg, miért, mivel zaklatott fel minket az író abban a részletben? Mitől dinamikus a szöveg? Milyen szófordulatokkal él a szerző? 

F.L.: - Az e-könyvkiadásban azért alacsonyabban van a léc. A hozzánk kerültek tíz százaléka ír nagyon jó szinten, a többi szöveg pedig az, amit úgy szoktunk emlegetni: tucatkönyv...Ezekkel vannak manapság tele a polcok. Nem feltétlenül rossz ez, mondhatja valaki azt, hogy oké, én kijelölöm ezt a lépcsőfokot és megtanulok egy jó tucatkönyvet megírni.

Újabb fontos kérdés a kiadótámadáshoz: ha éppen nincs pályázat, hogyan küldjünk be jó, figyelemfelkeltő szinopszist? 

A szerkesztők: -1. Maximum két oldal legyen! 2. Írjuk le, miről is szól a könyv: mi a műfaja? Milyen milliőben játszódik? Mi a cselekménye röviden? 3. Írjunk bele rövid részleteket a könyvükből, amelyek érzékeltetik is a stílusunkat! 4. Ha kifejezetten e-könyvre pályázunk, inkább küldjük el a teljes kéziratot a kiadónak! 5. Jó trükk: elküldés előtt nézessük át egy ismerős irodalomtanárral! Ők ugyanis kapásból kimazsolázzák a szövegből a stilisztikai hibákat.

Most, hogy a KK szakembereinek segítségével összeszedtük a fontosakat, már csak a legfontosabb lenne hátra: kedves elsőkönyvesek, szedjétek össze a bátorságotokat, és küldjétek el fiókban lapuló kézirataitokat valamelyik kiadónak. Látatlanban ugyanis ők sem tudják, benned lapul-e Magyarország követező G.L. Thompsona, de ők legalább meg tudják mondani. Sok sikert!