2014. március 12., szerda

Az "alig vártam könyv"



Egyszerűen rajongásig szeretem Párizst, ebben a könyvben ráadásul egy izgalmas krimi színtere, úgyhogy nem volt kérdés - ezt nekem el kell olvasnom.

Semmi magvas gondolat, semmi nagy életbölcsesség - Pablo Santis szórakoztatni szeretne ezzel az igényes, fordulatos, szövevényes krimivel. Jól teszi:) Imádom az ilyesmit: együtt gondolkodni, tippelgetni, hogy hol lesz a csavar a sztori végén, aztán jól meglepődni, hogy jééééé, majd visszaolvasni, hogy uhh, gondolhattam volna. Tökéletes kikapcsolódás! E-könyv formátumban is megjelent, én is úgy olvasom majd, és már a Molyon is várják páran:)

(Megdöntöttem már az egy bejegyzésbe belepasszírozható linkek számának világrekordját? NEM? Na most figyelj!)
Ha szeretnéd megnyerni a Párizsi rejtélyt, nincs más dolgod, mint követni Facebook oldalunkat és a könyv borítója alá megírni, mi a Spanyol krimik sorozatunk szlogenje.


Párizs, 1889. A világ tizenkét leghíresebb detektívje megérkezik a világkiállításra, hogy leghátborzongatóbb történeteikkel szórakoztassák a publikumot. Ám a valóság sokkal félelmetesebb: az egyik detektív kizuhan az épülő Eiffel-toronyból. A rejtélyes haláleset újabb kihívás elé állítja a neves társaságot: meg kell állítaniuk az elvetemült sorozatgyilkost, mielőtt újabb gyilkosság történik. Egy jó detektívtörténetben azonban semmi sem az, aminek látszik…
Vérfagyasztó fordulatok, titkos társaságok, finom erotika – a XIX. századi környezet kivételes hangulatot kölcsönöz a regénynek.

2014. március 3., hétfő

Pszichofitness

Hangoskönyv stresszről, boldogságról, támogatásról.

Azt hiszem, sokat hallgatom majd. Kicsit olyan ez, mint egy pohár remek vörösbor a nap végén: segít átgondolni, rendszerezni a napi dzsumbujt.
Boldogság, öröm, félelmek elengedése...

Ha el kell képzelnem, hogy mit adhat nekem, akkor valahogy úgy képzelem a folyamatot, hogy amit sokszor hallunk, azt elhisszük:) Ez persze néha nagyon rossz, néha meg nagyon klassz, úgyhogy egyik újrakezdős fogadalmam pont az, hogy jól (JÓL!!!!) megválogatom, hogy kiket hallgatok sokszor. Elkapcsolok. Bezárom a fülem. Kitörlöm.

És nagyon megválogatom azt is, hogy kit és mit engedek be. Nos, ez azért nem hangzik rosszul: boldogabb létezés, életöröm, stresszkezelés, életvezetés. Persze, persze, mindenki tudja, hogyan kellene... de azért  mégsem eszerint élünk.

 Én hallgatni fogom. Szeretném, ha hinném. Ha beépülne. Ha mondanám én is.

"Szeretnéd tudni, mi történik velünk életünk stresszeiben? Mi zajlik ilyenkor testi-lelki működéseinkben? Milyen megküzdési lehetőségeink vannak? Előfordul, hogy fáradtnak, szomorúnak érzed magad? Szeretnéd jól érezni magad a saját bőrödben? Szeretnél örülni az életnek? Tarts velünk: kacagjunk, kocogjunk, lazítsunk!"